Bánki Berta (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem): A kánonon kívül. Melis László művészete. (Melléklet: Melis László műveinek listája a hagyatékban található dokumentumok alapján)
Megjelenés helye: Theatron 19, 1. sz. (2025)

Melis László (1953–2018) hegedűművész, zeneszerző, a 180-as Csoport tagja, számos színházi és filmzene szerzője. Doktori dolgozatom fókuszában színházi zenéi állnak, ezen belül is a Jeles Andrással közösen jegyzett alkotásaik. Az itt következő tanulmány a Kánonon kívül címet viselő, 2024. október 4–5-én, Pécsett megrendezett színháztudományi konferencián tartott előadásom anyaga. A konferencián csak a jegyzeteimre és a ppt-mre támaszkodtam, előre megírt szöveget nem készítettem, ezért úgy döntöttem, hogy a mostani beszámolómban a jegyzetek és a diasor szöveggé formálása mellett az október óta eltelt csaknem fél évnyi időszak kutatási eredményeit is megírom.

A témaválasztás indoklása

A zenés színház mint műfaj mindig is érdekelt, jelenleg is a klasszikus zenés színház intézményesített formájában, az Operaház zenekarában játszom. A műfaj teljes egésze nagyon tág zenei minőségeket és konstrukciókat foglal magába, a csak háttéreffekteket, atmoszférákat használó prózai művektől kezdve egy sokórás, teljesen végigkomponált zenedrámáig. Ennek a sokféle zenei helyzetnek kutatása számomra izgalmas terep. Melis László színházi zenéiben a művekhez komponált legegyszerűbb aláfestő hanganyagok is és teljes operák is megjelennek.

Emellett az alkalmazott zeneszerzés mint nem tisztán zenei alkotómunka is nagyon érdekel, a színpadi történések szolgálatába állított zene hatalmának vizsgálatát izgalmas kutatási iránynak találom. Művészeti ágak határterületével foglalkozom, emiatt két konzulens is segíti a munkámat: Jákfalvi Magdolna színháztörténész és Dargay Marcell zeneszerző. Mindketten az 1980-as évek avantgárd művészetét is kutatják,1 ami Melis László 1986-os, Jeles Andrással közösen jegyzett operájának, A mosoly birodalmának elemzésében és színháztörténeti feltárásában is rengeteg hasznos információval és nagyívű rálátással szolgál számomra.

A harmadik ok, amiért Melis László életművével foglalkozom, személyes indíttatású. Életének utolsó két évében dolgoztam vele, kisebb színházi zenék stúdiófelvétele mellett a 2016-ban bemutatott Jászok történelmi dal- és táncjátékban fuvoláztam. Nagyon meghatódtam, amikor a hagyaték átvételi listájának készítése közben megtaláltam a nevemet és a telefonszámomat már a 2013-as Bakkhánsnők2 anyagai között is. Egy jelenlegi fuvolás barátom és kollégám, Balog Evelin játszott a Jeles Andrással közösen jegyzett ógörög darabban, én pedig láttam élőben az előadást. Csodálatos élmény volt, a mai napig élénken él bennem a Fesztivál Színház színpadára leengedett áttetsző vászonfüggöny, amire az elsüllyedt szobrokat körülölelő vízi világot vetítették.3

Hangszeres előadóművészből zeneszerző

Melis hegedűtanárként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében4 , zeneszerzést hivatalos úton nem tanult. Mestereként tekintett Vidovszky Lászlóra és Dukay Barnabásra, az Új Zenei Stúdió szerzőire, valamint Dobszay Lászlóra, akinek kórusában, a Schola Hungaricában énekelt.5 Az 1979-ben induló 180-as Csoport alapító tagja, amelyben hangszeresként és zeneszerzőként is jelen volt. A ‘80-as években írt műveiben a gregorián hatások6 , a kötött klasszikus zenei formák7 és stílusgyakorlatok8 , valamint a távoli kultúrák áthallásai9 jelennek meg, ezeket a korai időszakban írt darabjait a 180-as Csoport koncertjein játszották.10 Ugyancsak a ‘80-as években kezdett alkalmazott zenéket is írni színházi előadásokhoz és filmekhez. Az irodalom iránti erős vonzalma és a szöveggel, énekkel való komponálás egész életművét végigkíséri. Hajnóczy Péter íróval személyes barátságot is ápolt, amatőr színészként A halál kilovagolt Perzsiából című filmben magát Hajnóczy Pétert játssza.11 Két Kamondi Zoltán-filmben is feltűnik Melis, a Halálutak és angyalokban12 és Az alkimista és a szűzben13 , utóbbinak zeneszerzője is. A hagyatéki anyagban két helyen is találtam az Alkimista plakátjából készült képeslapokat14 , mindkettőt kritikákat, szakmai levelezéseket, koncertműsorokat, szórólapokat és folyóiratokat tartalmazó mappában. Melis még két filmben tűnik fel színészként – már a 2010-es években –, a Fehér istenben15 és a Napszálltában16 kap egy-egy kis szerepet, a Napszálltának szintén ő a zeneszerzője.17

Színházi zenéléséről mint hegedűs is maradt felvétel, az 1985-ös Nádas–Vidovszky darabban, a Találkozás záró jelenetében játszott, a zenei trióból utolsóként, Búcsúszimfónia-szerűen, a darab utolsó hangjait a végsőkig pengetve távozott.18

A 180-as Csoport ideje

A 180-as Csoport 1979–1990-ig, az államszocializmus utolsó évtizedében, állandó tagsággal rendelkező együttesként működött. Repertoárjuk a tagok hangszeres összeállításához igazodott, eleinte más szerzők alkotásait, főként a repetitív stílusba19 illeszkedő műveket, később saját maguk komponálta zenéket játszottak. A Csoport mint zenei formáció megkerülhetetlen nemcsak a ‘80-as évek avantgárd művészetének vizsgálata terén, hanem az együttes tagjait körbevevő tágabb művészi kapcsolódások szempontjából is. Dargay Marcell könyve, amely a 180-as Csoport történetét írja meg zenei elemzések mentén, a Csoport öt zeneszerzője – Márta István, Melis László, Soós András, Szemző Tibor és Faragó Béla – kompozícióit vizsgálja, ugyanakkor az alkotókat körülvevő kulturális hálót, a más művészeti ágakkal való kapcsolódásokat is megmutatja.20

Melis hagyatékának listázása közben több dokumentumot is találtam a 180-as időkből, a kották közül partitúrákat21 és szólamkottás gyűjteményeket22 a Csoport és más szerzők kottáival. Soós Andráshoz egy külön mappa is kapcsolódik Szent Család Kórus Bp. Szondy utca címmel, ebben fénymásolt egyházi énekek, kéziratos gregorián dallamok, egyéb fénymásolt egyházzenei kották mellett a Szendrei–Dobszay–Rajeczky Magyar gregoriánum EMB-s kiadása és egy 1997-es saarbrücken-i turné programterve, koncertműsora, prospektusa és kottái is megtalálhatók.23 A hagyatékban van még Faragó Béla A pók halála című, a Csoport által gyakran játszott darabjának nyomtatott, kézírásos jegyzetekkel ellátott hegedű-brácsa kottája,24 valamint az Appendix fénymásolt kézirata.25

A szöveges dokumentumban három különböző helyen találhatók a 180-as Csoporthoz tartozó anyagok. Az elsőben26 egy sokszög alakban kihajtogatható bemutatkozó füzet, a Csoport repertorája és korabeli recepciója, illetve egy gépelt ütőhangszeres lista található. A második forrás egy sok iratot tartalmazó, Kritikák címet viselő mappa27 , amelyben a 180-as Csoport koncertprogramjai és repertoárja található angol, magyar, német és francia nyelven28 , valamint plakátok a külföldi vendégjátékaikról29 . Ugyanebben a mappában találhatók még A mosoly birodalmához, szintén a Csoport számára készült és a tagok által játszott operához kapcsolódó kritikák30 . A harmadik találati hely egy fehér papírmappa 180-as szórólapok, Maldoror szövegek Stb címmel31 , amelyben szintén található hét plakát és egy brosúra, egy Kortárs Zenei Műhely füzet, Melis néhány művének32 rövid összefoglalója, négy oldalnyi szöveg a Maldoror énekei II-ből, illetve egy levél Melis Lászlónak a Japan International League of Artists-tól, benne felhívás zenemű beküldésére.

A mosoly birodalma

A konferencia-előadáson három rövid részletet vetítettem volna, ami a technikai gyakorlatlanságom miatt nem sikerült, ebben a tanulmányban viszont már meg tudom mutatni azt a pár részletet, amivel akkor készültem. A Helyet a nap alatt című, 1987-es tévéműsorban a Monteverdi birkózókör és a Csoport A mosoly birodalma előadásáról is készítettek felvételt, valamint rövid interjúkat is az alkotókkal.33 Az első két részletben Melis László és Soós András34 beszél a művészeti ágak összefonódásáról, jövőbeli kapcsolódási lehetőségeikről és művészi döntésükről a saját együttesük zenéjéről. A felvételen Melist és Soós Andrást, valamint az Etűd három tükörre című Melis-darab koncertfelvételét látjuk.

„Riporter: Az ember elgondolkodik azon, hogy az embernek egyre többször szüksége van a színpadra, a filmre, a képzőművészetnek szüksége van a versre. Nem bíznak az alkotóművészek a saját műfajukban, és mankókat keresnek más műfajokban?

Melis László: Szerintem nem. Mint ahogy az opera se fújt ki teljesen, mert lehet írni operákat is szerintem, inkább csak egy közeledése a társművészeteknek egymáshoz.

R: Ez lenne akkor a művészet további fejlődésének az útja, hogy lassan annyira összemosódnak a határok, hogy már nem lesznek műfajok, hanem lesz egy művészet, ami magában foglalja az irodalomtól kezdve a zenéig és a képzőművészetig mindent?

Soós András: Nem tudom, hogy egyáltalán lehet-e ilyet mondani, hogy a művészetnek most ez lesz az útja vagy az lesz az útja, mert végülis nem biztos, hogy egy útja van. Valószínű inkább, hogy annyi útja van, ahányan csinálják, és bizonyos korokban jobban találkoznak ezek a törekvések. Akkor esetleg kialakul egy határozottabb stílus, amit mondjuk száz év múlva más stílusnak lehet nevezni, és bizonyos korokban meg nem. Namost szerintem a mi korunk jellegzetesen olyan, amikor ezek a vonalak széttartanak. Én nem vagyok tudatos avantgárd zenész, én amikor bekerültem a 180-as Csoportba – egy kicsit később, mint a többiek –, akkor úgy láttam, hogy itt van valami. Itt elkezdődött valami, amivel lehet kezdeni [valamit], ami nekem egy szellemi frissességet hoz, lehet dolgozni, vannak emberek, akik mozognak szellemileg is, zenében is. És tulajdonképpen kialakult egy kicsit körülöttünk ez, amit csináltunk. Valószínűleg ez volt az, amiben egyformák voltunk.

ML: Az elsődleges zenei cél az egy közös zenélés volt, nem volt kiválasztva semmiféle stílus. Tehát játszottunk Stravinsky-t, Bach-ot, mindenfélét, ami éppen jött, és néhány év alatt sikerült kialakítani egy olyan stílust, amit minimálzenének vagy repetitív zenének neveztek, ami sikerre vitte az együttest.

Riporter: Miből nőtt ki ez a zene?

ML: Ez a zene elsősörban távol-keleti és főleg afrikai hagyományokból, illetőleg népi hagyományokból, illetőleg a rock zenének, illetve a jazz-zenének is van komoly kapcsolata ezzel a zenével.”35

A harmadik felvétel az 1987-es pécsi Jó napok-rendezvényen készült,36 amelynek egy részletében Melis beszél az opera keletkezési körülményeiről. Melist ezen a felvételen is látjuk beszélni, de időnként az előadásból is vágnak be részleteket a hangja alá.

„ML: Hát ez a Mosoly birodalma ez tavaly nyáron [itt elakadt a felvétel] drámájából gyártson a Jeles nekem egy librettót, amit én barokk stílusban megírtam. Tehát mint egy oratóriumot megírtam. És utána kezdődött vele a munka. Folyamatosan írtam a darabot, és tanulták a srácok a darabot be. Azt hiszem, hogy az egész egy opera jellegű darab, egy kísérleti opera. Asszem, három hónap alatt készült el, úgy, hogy bemutatóra. Szóval ilyet senki se csinált, az tuti. Már egy csomó helyre meghívták ezt az előadást, úgyhogy viszonylag nagy sikere lesz. Nyugat-Berlinbe, Salzburgban egy csomó helyre, nagy sikerrel megy itt-ott-amott. Végülis ami izgalmas szerintem ebben a dologban az, hogy ütköztetve van egy klasszikusnak veendő, európai barokk stílus. És amit hallottatok másoktól, azok leképzései afrikai, cigány, indiai és más távol-keleti népi zenéknek.”37

A Melis által említett berlini előadás 1987. november 14–15-én valósult meg a 750 Jahre Berlin 1987 rendezvény keretein belül a Hebbel-Theaterben, a hagyatékban megmaradt a 180-as Csoportot és a Monteverdi birkózókört bemutató német nyelvű prospektus is.38

Színházi és filmes munkák

Mintegy kutatási melléktermékként kezdtem elkészíteni Melis színházi műveinek teljes, rendszerezett listáját és egy kibővített táblázatot. Először összeírtam a hagyatékában található műveket műfajok szerint, majd egy külön listát nyitottam a kutatás közben véletlenül megtalált színházi zenéiről – ezek általában az internetes kereséseim közben felbukkanó Színház folyóirat kritikái –, amelyek nem voltak benne Melis hagyatékában. Ekkor vált világossá számomra, amit már eddig is tudtam39 , hogy sokkal több színházi előadáshoz írt zenét, mint amennyi kottaanyag a hagyatékában fennmaradt. Ez visszafelé is működik: több olyan színházi darabja is létezik, amelyeknek nyomát eddig még nem találtam meg az internetes adatbázisokban.40

Alkalmazott zeneszerzőként természetesen a színpadi/filmes történések és a rendezők kérései mentén alkotott, emiatt színházi zenéi nagyon sokfélék, a legegyszerűbb háttéreffektektől a teljes operák komponálásáig terjednek. Ahogy a filmben Kamondi Zoltánnal, úgy a színházban Jeles Andrással és Valló Péterrel is rendszeresen dolgozott együtt, hagyatéka alapján a Jelessel való kapcsolata lehetett a legszemélyesebb, közös levelezésükből többféle dokumentum is megmaradt.41 Műfajok tekintetében eddig úgy tűnik, hogy színházban prózai darabokhoz írta a legtöbb alkalmazott zenét, a hagyatékban nagyrészt dalbetétek és hangszeres átvezetők kottái maradtak meg,42 a zeneileg faj- és hangsúlyosabb munkái természetesen az operái, amelyek mind Jeles Andráshoz köthetők.43

A megszámlálhatatlan színházi zenék közül néhány plakát vagy egyéb forrás fotóját is kivetítettem a konferencián: az Übü király44 stáblistáját, A világlátott egérke45 szövegkönyvének elejét és két egérrajzot, a Kleist meghal46 librettójának elejét, a Hazámhazám47 2002-es párizsi előadásának48 színlapját, a Merlin avagy a puszta ország49 színlapját és kétféle Weöres Sándor: Holdbeli csónakos előadást.50 A diasorom zárásaként egy személyes fotót vetítettem ki, amely a 2016-os Jászok táncjáték premierje után készült a darabban játszó zenészekkel.51

A Melis-hagyaték útja

Melis László hagyatékának átfogó feldolgozása a tavalyi évben, 2024 nyarán kezdődött el azzal, hogy a Zenetudományi Intézethez kerültek az anyagai. Ennek átvételi listáját én készítettem el, a következőkben erről a kutatómunkáról fogok beszámolni.

A Zenetudományi Intézet szabályzata szerint öt csoportra osztottam az anyagokat: kottás, írásos, audiovizuális dokumentumokra, fotókra és egyéb dokumentumokra. A kottás és az írásos dokumentumok nagyrészt papírmappákban voltak, amikben vegyesen találtam a kottákon és szövegeken túl fotókat, plakátokat, zenei és színházi folyóiratokat, leveleket, személyes dokumentumokat stb. Ezeket a sokféle anyagokat egyelőre egy mappában hagytam (nem szedtem szét külön kottás és írásos anyagokra), és abba a csoportba soroltam a bennük található dokumentumokat, amelyik típusból az adott mappa a legtöbbet vagy a leglényegesebbet tartalmazta. A munka következő fázisában, a katalóguskészítés során lesznek majd ezek a mappák szétbontva és az egyes dokumentumok külön válogatva. A most következő számadatokat tehát még csak az átvételi lista alapján írtam, ezek a teljes hagyatékrendezés után változni fognak.

Az általam készített Word-formátumú lista 44 oldalas, kottás dokumentumokból 206 tételt számol, ami 206 nagy mappát jelent, bennük többféle kottával és esetleg egyéb dokumentumokkal. Írásos dokumentumokból 91 mappa található, a kottásokéval hasonló belső tartalommal és alszámozásokkal. Audiovizuális anyagokból 91 tételt számoltam, ezek főleg dobozokban tárolt adathordozók: összesen 217 floppylemez, 11 VHS kazetta, 2 DVD, 14 “kiskazetta” és 24 CD. Fotókból két darabot számoltam, viszont a kottás és az írásos mappákban továbbiak is találhatóak. Egyéb tételekből egyelőre 4 található: egy oklevél Melisnek a Fővárosi Önkormányzattól az 1996/97-es évad művészi teljesítményéért, egy bankkártya, egy doboznyi fotósarok, valamint sok kábel egy brandys dobozba téve.

Kottás dokumentumok

A 206 mappában nagyrészt Melis saját kompozíciói találhatók, amelyek javarészt alkalmazott, főleg színházi darabokhoz és filmekhez komponált zenék. Kéziratok vagy kézírásos kották másolatai és kottaíró programmal írt anyagok nagyjából fele-fele arányban szerepelnek. Sok esetben ugyanannak a műnek a kéziratos és a számítógéppel írt változata52 is megtalálható. Melis több színházi és filmzenéjéhez is készített a partitúrán kívül szólamanyag-kottákat is, ezek általában ugyanabban a mappában találhatóak. A hagyaték anyagainak praktikumát és a kották használatát mutatja, hogy egy-egy darabból, például a Jászok53 táncjátékból is több példány is készült egy-egy tétel partitúrájából. Ugyanez előfordul bizonyos művek hangszeres szólamanyagainál is, még kéziratos kottákból is akadt több, mind kézzel írt változat.54

A kották között Melis saját művei mellett más szerzők művei is szerepelnek, ezek vagy a 180-as Csoport által játszott kompozíciók kottái – Steve Reich,55 John Cage,56 Louis Andriessen57 és egyéb repetitív stílusú vagy avantgárd zenék –, vagy Melis anyaggyűjtései a saját darabjaihoz, például a Haszid zenékhez Eisikovits Miksa négykötetes haszid gyűjtései58 vagy Schubert Winterreiséjának kottái és versfordításai,59 amelyek a Téli utazás előtanulmányai. (A Téli utazás című mappában60 található még az SzFE 2011/12-ben harmadéves színművész szakosok névsora is.)

Bár Melis nem dokumentálta az elkészült műveit, kottáit és az ahhoz kapcsolódó anyagait mégis rendezetten, csoportosítva őrzi a hagyatéka. Partitúrái, kéziratai, szólamanyagai egyben maradtak a mappákban, vagy könnyen összerakhatóak voltak, ha külön-külön dobozból kerültek elő61 . Általában a színházi darabok és filmzenék kottái mellett a szövegkönyvek, próbatáblák, szerződések, szereposztás, nyomtatott emailek stb. is ott voltak, a Napszállta anyagai között például a teljes gyártási terv és a forgatókönyv több változata is szerepel.62

A nehezen beazonosítható kották cím nélküli darabrészletek, kottás jegyzetek, magányos szólamkották, vagy olyan címmel ellátott tételek, amikről még nem tudom, melyik darab részei. Sok esetben a vegyes anyagok egy mappába lettek száműzve, amik valószínűleg csak annyiban kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem kaptak külön mappát. Ilyen például egy natúr színű papírmappa63 Szolfézsanyag, Brecht, Nagyi konyhája címmel, amelyben operettkották, jegyzetek és Melis-kéziratok is szerepelnek, vagy a egy kék papírmappa64 Melis László: Dalok az aluljáróból65 címmel, amelyben a mű nyomtatott kottája és egyik előadásának műsorfüzete66 mellett az Etűd három tükörre korai, jegyzetekkel ellátott munkapéldánya, egy Dies Irae-szekvencia kottája, angol és latin nyelvű szövege, egy Preludium csellókotta, egy üres papír CD-tok és két oldalnyi kéziratos vers67 is megtalálható.

Az átvételi lista elkészítése komoly, de élvezetes munka volt, a lehetőségért hálás vagyok Dalos Annának, a BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma vezetőjének. Külön öröm számomra, hogy Melis hagyatéka nemcsak a saját kutatásomat mint tudományos munkát segíti, hanem a rendszerezett kották a zenész kollégáimnak is elérhetővé válnak, vagyis elő lehet adni olyan Melis-műveket is, amelyek kottái eddig nem voltak hozzáférhetőek.

Bibliográfia

Bánki Berta. „Nyilvánosan a szamizdatvilágban. a 180-as Csoport arcai”. Theatron 18, 3. sz. (2024): 178–183.

Bóka Gábor. „Elsüllyedt világok”. Opera-Világ, 2013. november 19. Hozzáférés: 2025.01.29., https://operavilag.net/kiemelt/elsullyedt-vilagok/.

Dargay Marcell. A 180-as Csoport (1979–1990). Művek – Kontextus – Recepció. Budapest: Prae Kiadó, 2023.

Jákfalvi Magdolna. Avantgárd – Színház – Politika. Budapest: Balassi, 2006.

Internetes adatbázisok

A Budapest Music Center Melis László-műjegyzéke: https://info.bmc.hu/index.php/zeneszerzok/53-melis-laszlo

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színházi adattára: https://szinhaztortenet.hu/

Port.hu: https://port.hu/adatlap/szemely/melis-laszlo/person-14989

A Nemzeti Filmintézet filmarchívuma: https://filmkereso.filmarchiv.hu/

Az IMDB archívuma: https://www.imdb.com/name/nm0577805/?ref_=ext_shr_lnk.

MELLÉKLET

Melis László műveinek listája a hagyatékban található dokumentumok alapján

Összeállította: Bánki Berta

kottás: 206 tétel/mappa68

írásos: 91 mappa

audiovizuális: 19 tétel: 217 floppy, 11 VHS kazetta, 2 DVD, 14 “kiskazetta”, 24 CD

fotók: 2 darab

egyéb: 4 tétel

Abszolút zenék:

A’ la carte69

Anton Webern a Hortobágyon70

Black & White71

Bolgár kertészek rondója, mely nem szól a szívhez72

Commedia del fagotto73

Csellómánia74

Dalok az aluljáróból75

De Sade dalok / Azokban a napokban76

Dionysia77

Erlkönig78 (átirat)

Etűd három tükörre79

Fúga-közjáték80

Full contact (für Amadinda von Putyi)81

Gyerekdalok82

Három elírás két fuvolára83

Henoch apokalipszise84

Az időről és a folyóról85

Maldoror énekei86

Mi is a lét? / Cold Genius Arises87

Mulomedicina Chironis88

Over..re…ami megmaradt belőle…89

Pepin bácsi meséi90

Rondo91

Szar a banda…Talán így egyedül…?92

A szertartás93

A szoba94

Új s új lovat95

Az utolsó találkozás96

Variációk Gólya, gólya gilicére97

Wohltemperiertes Cymbal98

Színpadi művek:

Bakkhánsnők99 (opera)

És a halottak újra énekelnek…100 (színpadi mű és koncertfilm)

Gyöngykánon101 (oratórium és koreográfia)

Heinrich Wannsee Henriette102 (kamaraopera)

Jászok103 (történelmi dal- és táncjáték)

Kleist meghal / Alkonypír104 (kamaraopera)

A mosoly birodalma105 (kamaraopera/oratórium)

Örmény legenda106 (tánckantáta)

Veszett világ107 (táncjáték)

Színházi zenék:

III. Richárd108

Anconai szerelmesek109

Atália110

Auschwitz működik111

Bástyasétány 77112

Boldogságlabirintus113

Candide114

Cinóber úr115

A csoda alkonya116

A csodabarlang117

Csodatévők118

Csongor és Tünde119

Csönd120

Dezsavű121 (táncelőadás)

DORA – Szüleink szexuális neurózisai122

Az égig érő fa123

Az élet álom124

Faust125

Fehér éjszakák – A szelíd teremtés126

A félkegyelmű127

Gömböc úr128

Hazámhazám129

Holdbeli csónakos130

Heilbronni Katica131

A helység kalapácsa avagy színészbüfé132

Iphigeneia Auliszban133

Jeremiás avagy Isten hidege134

József és testvérei135

Jövedelmező állás136

Kasimír és Karoline137

A két Bolyai138

Legyetek jók, ha tudtok139

Leonce és Léna140

Liliom141

Lulu142

A kaméliás hölgy143

A kis lord144

Kispolgári nász145 (Kispolgárnász)

A madarak tanácskozása146

Marat/Sade147

Médeia variációk148

Megszállottak149

Merlin avagy a puszta ország150

Moss, alkoss, takaríts!151

Na’ Conxypanban hull a hó152

A Rézhegyek királynője153

Sírkő és kakaó154

Szegény Lázár155

Szellemek dala az Atlantiszról156

Szentivánéj157

Szeszélyes nyár158

Tanár úr, kérem, minden másképpen van!159

A tárgyalás160 / Az igazság szolgái (174/B)

Übü király és a magyarok161

Valahol Oroszországban162

A vén cigány163

Végnapok164 (Az emberiség végnapjai)

Volpone165

Warrenné mestersége166

Zalán futása167

Zarándokének168 (Zarándokének – avagy a színház elfoglalása)

Filmzenék:

Az alkimista és a szűz169

Álombrigád170

Anarchisták171

Bulvár172

Dolina (Az érsek látogatása)173

Ébredés174

Glamour175

A halál kilovagolt Perzsiából176

Halálutak és angyalok177

A hét nyolcadik napja178

A játékos179 (Dosztojevszkij)

A jókedvű örmény temetése180 (animációs rövidfilm)

Kísértések181

Magyar dekameron182

Neoszarvasbika183

A régi házban184

Saul fia185

Sunset186 (Napszállta)

A szél187 (animációs rövidfilm)

A világlátott egérke188 (rajzfilm-sorozat)

Egyéb alkalmazott zenéi vagy még nem beazonosítható műfajú zenéi:

Bűnköd és fröccs189 (verses est)

Dániel-játék190

Ethióp kazetták191

Halálom reggelén192

Hétköznapi történetek / Egymást érintő XXI.193

Hölderlin194

A kintornás195

Lepke kisasszony196 (mesejáték)

A matróz197 (statikus dráma egyetlen képben)

Mindenkinek…198

Mint tűzvész után a hóban199

Most végre kong200

Nekem az élet teccik nagyon201 (animációs rövidfilm)

Az öngyilkos202

A rímek szép új világa203 (víg kisopera, zenés hangjáték)

Rövidfilm az életről204

Szellemek dala az Atlantiszról205

Színházi dalok a félmúltból206

Testvérharc207

Urban Skies208

Az urgai fogoly209 (rádiójáték)

Virtuózok M1210 (televíziós műsor kísérőzenéje)

Visszatérés211

Wallenberg oratórium212 (dokumentumjáték)

213

Mások művei:214

Louis Andriessen: Disco215

Louis Andriessen: Hoketus216

Louis Andriessen: Workers Union217

Anonimus: Green sleeves (Fleury átirata)218

Johann Sebastian Bach: Rejtvénykánonok219

Gaetano Donizetti: Szonáta220

John Cage: A notated Vocabulary221

Alvin Curran: Edible weeds222

Faragó Béla: A pók halála223

Faragó Béla: Az első nap224

Ezra Jenkinson: Dance225

Philip Glass: Music in Fifths226

Daniel Goode: Wind+string symphony227

Jaques Ibert: Entr’acte228

Kompolty Zsigmond (Bán Zoltán András): Kísértet csárdás229

Peter Kotik: Solos and Incidental harmonies230

Kurtág György: 6 Moments musicaux231

Kurtág György: Hipartita232

Ligeti György: Atmosphéres233

Liszt, Lassus, Palestrina kórusművek234

Wolfgang Amadeus Mozart: Musikalisches Würfelspiel235

Jean-Francois Naderman: Rondoletto236

Oscar E. Muñoz: Los Juegos de Merlín237

David Popper: Tündértánc238

Henry Purcell: Fantasia upon one note239

Maurice Ravel: Piéce en forme de habanera240

Alessandro Scarlatti: O cessate di piagarmi241 (Melis hangszerelése)

Franz Schubert: d-moll vonósnégyes242

Franz Schubert: Winterreise dalok243

Selmeczi György: A függő város244 (Szamos-parti jelenet)

Soós András: Choralpraeludium245

Soós András: Gloria246

Soós András: Pitch Control247

Steve Reich: Octet248

Steve Reich: Piano phase249

Terry Riley: In C250

Frederic Rzewski: Coming together251

Erik Satie: Vexations252

Erik Satie: Pages mystiques253

Sáry László: Az idő szava254

Arnold Schönberg: Friede auf Erden255

Franz Schubert: Winterreise256

Seress Mátyás: Scherzo257

Szemző Tibor: Koponyaalapi törés258

Jean-Louis Tulou: Nocturne259

Leonardo Vinci: Szonáta (Fleura átirata)260

Weber Kristóf: Gyászzene Güth János emlékére261

Oscar Wilde: A fegyenc balladája262

Kérdéses vagy nem besorolható művek:

Dies Irae szekvencia263

Eisikovits Miksa: Haszid gyűjtések264

Koós János: Micsoda nagyszerű dolog265 (dalgyűjtemény)

Szendrei–Dobszay–Rajeczky: Magyar gregoriánum266