| Részlet a dokumentumból |
„Néhány szót, kedves elvtársak, a színészi munkáról. Én élvezője vagyok a színészi munkának, és csak mint néző szólok ehhez a munkához hozzá. Biztos, hogy igen komoly eredményeik vannak színészeinknek, de ezeket az eredményeket tovább kell fejleszteni. Ladányi elvtárs gazdag és tartalmas referátumát én kiegészíteni – persze – nem tudom és nem is akarom. De mint néző, hadd vessek fel néhány kívánságot, vagy talán néhány tanácsot, hadd ajánljak figyelmébe. Legfontosabbnak a következő kérdéseket tartanám a színészi munkával kapcsolatban. Az első: még inkább törekedni kell arra, amire eddig is törekedtünk, még inkább kell arra törekedni, hogy színészeink skálája szélesedjék, hogy ne egyfajta szerepeket tudjanak játszani, hanem a szerepek egész skáláját el tudják játszani. Erről bőven beszélt Ladányi elvtárs, de hogy ebben a dologban tovább menjünk, életszükséglet. Hovatovább filmjeink bizonyos szürkeségének egyik oka az lesz, hogy folyton ugyanazon színészekkel találkozunk bennük: Mészáros Ágival, Szirtessel, Soóssal, Balázzsal és így tovább. Szélesítsük színészeink skáláját ahhoz, hogy több embert tudjunk foglalkoztatni, és hogy ugyanazok több szerepet tudjanak játszani. Persze, vannak itt is eredményeink. Hogy csak egyet említsek, a skála szélesedésére vall az, hogy Rajczy a Bánk bánban is többé-kevésbé sikeres alakítást nyújtott és kiváló alakítást nyújtott az Élet hídjában.” |
A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség II. Konferenciája – Révai József hozzászólása – 1951. október 15. 
