Melis László (1953–2018) hegedűművész, zeneszerző, a 180-as Csoport tagja, számos színházi és filmzene szerzője. Doktori dolgozatom fókuszában színházi zenéi állnak, ezen belül is a Jeles Andrással közösen jegyzett alkotásaik. Az itt következő tanulmány a Kánonon kívül címet viselő, 2024. október 4–5-én, Pécsett megrendezett színháztudományi konferencián tartott előadásom anyaga. A konferencián csak a jegyzeteimre és a ppt-mre támaszkodtam, előre megírt szöveget nem készítettem, ezért úgy döntöttem, hogy a mostani beszámolómban a jegyzetek és a diasor szöveggé formálása mellett az október óta eltelt csaknem fél évnyi időszak kutatási eredményeit is megírom.

A témaválasztás indoklása

A zenés színház mint műfaj mindig is érdekelt, jelenleg is a klasszikus zenés színház intézményesített formájában, az Operaház zenekarában játszom. A műfaj teljes egésze nagyon tág zenei minőségeket és konstrukciókat foglal magába, a csak háttéreffekteket, atmoszférákat használó prózai művektől kezdve egy sokórás, teljesen végigkomponált zenedrámáig. Ennek a sokféle zenei helyzetnek kutatása számomra izgalmas terep. Melis László színházi zenéiben a művekhez komponált legegyszerűbb aláfestő hanganyagok is és teljes operák is megjelennek.

Emellett az alkalmazott zeneszerzés mint nem tisztán zenei alkotómunka is nagyon érdekel, a színpadi történések szolgálatába állított zene hatalmának vizsgálatát izgalmas kutatási iránynak találom. Művészeti ágak határterületével foglalkozom, emiatt két konzulens is segíti a munkámat: Jákfalvi Magdolna színháztörténész és Dargay Marcell zeneszerző. Mindketten az 1980-as évek avantgárd művészetét is kutatják,¹ ami Melis László 1986-os, Jeles Andrással közösen jegyzett operájának, A mosoly birodalmának elemzésében és színháztörténeti feltárásában is rengeteg hasznos információval és nagyívű rálátással szolgál számomra.

A harmadik ok, amiért Melis László életművével foglalkozom, személyes indíttatású. Életének utolsó két évében dolgoztam vele, kisebb színházi zenék stúdiófelvétele mellett a 2016-ban bemutatott Jászok történelmi dal- és táncjátékban fuvoláztam. Nagyon meghatódtam, amikor a hagyaték átvételi listájának készítése közben megtaláltam a nevemet és a telefonszámomat már a 2013-as Bakkhánsnők² anyagai között is. Egy jelenlegi fuvolás barátom és kollégám, Balog Evelin játszott a Jeles Andrással közösen jegyzett ógörög darabban, én pedig láttam élőben az előadást. Csodálatos élmény volt, a mai napig élénken él bennem a Fesztivál Színház színpadára leengedett áttetsző vászonfüggöny, amire az elsüllyedt szobrokat körülölelő vízi világot vetítették.³

Hangszeres előadóművészből zeneszerző

Melis hegedűtanárként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében⁴ , zeneszerzést hivatalos úton nem tanult. Mestereként tekintett Vidovszky Lászlóra és Dukay Barnabásra, az Új Zenei Stúdió szerzőire, valamint Dobszay Lászlóra, akinek kórusában, a Schola Hungaricában énekelt.⁵ Az 1979-ben induló 180-as Csoport alapító tagja, amelyben hangszeresként és zeneszerzőként is jelen volt. A ‘80-as években írt műveiben a gregorián hatások⁶ , a kötött klasszikus zenei formák⁷ és stílusgyakorlatok⁸ , valamint a távoli kultúrák áthallásai⁹ jelennek meg, ezeket a korai időszakban írt darabjait a 180-as Csoport koncertjein játszották.¹⁰ Ugyancsak a ‘80-as években kezdett alkalmazott zenéket is írni színházi előadásokhoz és filmekhez. Az irodalom iránti erős vonzalma és a szöveggel, énekkel való komponálás egész életművét végigkíséri. Hajnóczy Péter íróval személyes barátságot is ápolt, amatőr színészként A halál kilovagolt Perzsiából című filmben magát Hajnóczy Pétert játssza.¹¹ Két Kamondi Zoltán-filmben is feltűnik Melis, a Halálutak és angyalokban¹² és Az alkimista és a szűzben¹³ , utóbbinak zeneszerzője is. A hagyatéki anyagban két helyen is találtam az Alkimista plakátjából készült képeslapokat¹⁴ , mindkettőt kritikákat, szakmai levelezéseket, koncertműsorokat, szórólapokat és folyóiratokat tartalmazó mappában. Melis még két filmben tűnik fel színészként – már a 2010-es években –, a Fehér istenben¹⁵ és a Napszálltában¹⁶ kap egy-egy kis szerepet, a Napszálltának szintén ő a zeneszerzője.¹⁷

Színházi zenéléséről mint hegedűs is maradt felvétel, az 1985-ös Nádas–Vidovszky darabban, a Találkozás záró jelenetében játszott, a zenei trióból utolsóként, Búcsúszimfónia-szerűen, a darab utolsó hangjait a végsőkig pengetve távozott.¹⁸

A 180-as Csoport ideje

A 180-as Csoport 1979–1990-ig, az államszocializmus utolsó évtizedében, állandó tagsággal rendelkező együttesként működött. Repertoárjuk a tagok hangszeres összeállításához igazodott, eleinte más szerzők alkotásait, főként a repetitív stílusba¹⁹ illeszkedő műveket, később saját maguk komponálta zenéket játszottak. A Csoport mint zenei formáció megkerülhetetlen nemcsak a ‘80-as évek avantgárd művészetének vizsgálata terén, hanem az együttes tagjait körbevevő tágabb művészi kapcsolódások szempontjából is. Dargay Marcell könyve, amely a 180-as Csoport történetét írja meg zenei elemzések mentén, a Csoport öt zeneszerzője – Márta István, Melis László, Soós András, Szemző Tibor és Faragó Béla – kompozícióit vizsgálja, ugyanakkor az alkotókat körülvevő kulturális hálót, a más művészeti ágakkal való kapcsolódásokat is megmutatja.²⁰

Melis hagyatékának listázása közben több dokumentumot is találtam a 180-as időkből, a kották közül partitúrákat²¹ és szólamkottás gyűjteményeket²² a Csoport és más szerzők kottáival. Soós Andráshoz egy külön mappa is kapcsolódik Szent Család Kórus Bp. Szondy utca címmel, ebben fénymásolt egyházi énekek, kéziratos gregorián dallamok, egyéb fénymásolt egyházzenei kották mellett a Szendrei–Dobszay–Rajeczky Magyar gregoriánum EMB-s kiadása és egy 1997-es saarbrücken-i turné programterve, koncertműsora, prospektusa és kottái is megtalálhatók.²³ A hagyatékban van még Faragó Béla A pók halála című, a Csoport által gyakran játszott darabjának nyomtatott, kézírásos jegyzetekkel ellátott hegedű-brácsa kottája,²⁴ valamint az Appendix fénymásolt kézirata.²⁵

A szöveges dokumentumban három különböző helyen találhatók a 180-as Csoporthoz tartozó anyagok. Az elsőben²⁶ egy sokszög alakban kihajtogatható bemutatkozó füzet, a Csoport repertorája és korabeli recepciója, illetve egy gépelt ütőhangszeres lista található. A második forrás egy sok iratot tartalmazó, Kritikák címet viselő mappa²⁷ , amelyben a 180-as Csoport koncertprogramjai és repertoárja található angol, magyar, német és francia nyelven²⁸ , valamint plakátok a külföldi vendégjátékaikról²⁹ . Ugyanebben a mappában találhatók még A mosoly birodalmához, szintén a Csoport számára készült és a tagok által játszott operához kapcsolódó kritikák³⁰ . A harmadik találati hely egy fehér papírmappa 180-as szórólapok, Maldoror szövegek Stb címmel³¹ , amelyben szintén található hét plakát és egy brosúra, egy Kortárs Zenei Műhely füzet, Melis néhány művének³² rövid összefoglalója, négy oldalnyi szöveg a Maldoror énekei II-ből, illetve egy levél Melis Lászlónak a Japan International League of Artists-tól, benne felhívás zenemű beküldésére.

A mosoly birodalma

A konferencia-előadáson három rövid részletet vetítettem volna, ami a technikai gyakorlatlanságom miatt nem sikerült, ebben a tanulmányban viszont már meg tudom mutatni azt a pár részletet, amivel akkor készültem. A Helyet a nap alatt című, 1987-es tévéműsorban a Monteverdi birkózókör és a Csoport A mosoly birodalma előadásáról is készítettek felvételt, valamint rövid interjúkat is az alkotókkal.³³ Az első két részletben Melis László és Soós András³⁴ beszél a művészeti ágak összefonódásáról, jövőbeli kapcsolódási lehetőségeikről és művészi döntésükről a saját együttesük zenéjéről. A felvételen Melist és Soós Andrást, valamint az Etűd három tükörre című Melis-darab koncertfelvételét látjuk.

„Riporter: Az ember elgondolkodik azon, hogy az embernek egyre többször szüksége van a színpadra, a filmre, a képzőművészetnek szüksége van a versre. Nem bíznak az alkotóművészek a saját műfajukban, és mankókat keresnek más műfajokban?

Melis László: Szerintem nem. Mint ahogy az opera se fújt ki teljesen, mert lehet írni operákat is szerintem, inkább csak egy közeledése a társművészeteknek egymáshoz.

R: Ez lenne akkor a művészet további fejlődésének az útja, hogy lassan annyira összemosódnak a határok, hogy már nem lesznek műfajok, hanem lesz egy művészet, ami magában foglalja az irodalomtól kezdve a zenéig és a képzőművészetig mindent?

Soós András: Nem tudom, hogy egyáltalán lehet-e ilyet mondani, hogy a művészetnek most ez lesz az útja vagy az lesz az útja, mert végülis nem biztos, hogy egy útja van. Valószínű inkább, hogy annyi útja van, ahányan csinálják, és bizonyos korokban jobban találkoznak ezek a törekvések. Akkor esetleg kialakul egy határozottabb stílus, amit mondjuk száz év múlva más stílusnak lehet nevezni, és bizonyos korokban meg nem. Namost szerintem a mi korunk jellegzetesen olyan, amikor ezek a vonalak széttartanak. Én nem vagyok tudatos avantgárd zenész, én amikor bekerültem a 180-as Csoportba – egy kicsit később, mint a többiek –, akkor úgy láttam, hogy itt van valami. Itt elkezdődött valami, amivel lehet kezdeni [valamit], ami nekem egy szellemi frissességet hoz, lehet dolgozni, vannak emberek, akik mozognak szellemileg is, zenében is. És tulajdonképpen kialakult egy kicsit körülöttünk ez, amit csináltunk. Valószínűleg ez volt az, amiben egyformák voltunk.

ML: Az elsődleges zenei cél az egy közös zenélés volt, nem volt kiválasztva semmiféle stílus. Tehát játszottunk Stravinsky-t, Bach-ot, mindenfélét, ami éppen jött, és néhány év alatt sikerült kialakítani egy olyan stílust, amit minimálzenének vagy repetitív zenének neveztek, ami sikerre vitte az együttest.

Riporter: Miből nőtt ki ez a zene?

ML: Ez a zene elsősörban távol-keleti és főleg afrikai hagyományokból, illetőleg népi hagyományokból, illetőleg a rock zenének, illetve a jazz-zenének is van komoly kapcsolata ezzel a zenével.”³⁵

A harmadik felvétel az 1987-es pécsi Jó napok-rendezvényen készült,³⁶ amelynek egy részletében Melis beszél az opera keletkezési körülményeiről. Melist ezen a felvételen is látjuk beszélni, de időnként az előadásból is vágnak be részleteket a hangja alá.

„ML: Hát ez a Mosoly birodalma ez tavaly nyáron [itt elakadt a felvétel] drámájából gyártson a Jeles nekem egy librettót, amit én barokk stílusban megírtam. Tehát mint egy oratóriumot megírtam. És utána kezdődött vele a munka. Folyamatosan írtam a darabot, és tanulták a srácok a darabot be. Azt hiszem, hogy az egész egy opera jellegű darab, egy kísérleti opera. Asszem, három hónap alatt készült el, úgy, hogy bemutatóra. Szóval ilyet senki se csinált, az tuti. Már egy csomó helyre meghívták ezt az előadást, úgyhogy viszonylag nagy sikere lesz. Nyugat-Berlinbe, Salzburgban egy csomó helyre, nagy sikerrel megy itt-ott-amott. Végülis ami izgalmas szerintem ebben a dologban az, hogy ütköztetve van egy klasszikusnak veendő, európai barokk stílus. És amit hallottatok másoktól, azok leképzései afrikai, cigány, indiai és más távol-keleti népi zenéknek.”³⁷

A Melis által említett berlini előadás 1987. november 14–15-én valósult meg a 750 Jahre Berlin 1987 rendezvény keretein belül a Hebbel-Theaterben, a hagyatékban megmaradt a 180-as Csoportot és a Monteverdi birkózókört bemutató német nyelvű prospektus is.³⁸

Színházi és filmes munkák

Mintegy kutatási melléktermékként kezdtem elkészíteni Melis színházi műveinek teljes, rendszerezett listáját és egy kibővített táblázatot. Először összeírtam a hagyatékában található műveket műfajok szerint, majd egy külön listát nyitottam a kutatás közben véletlenül megtalált színházi zenéiről – ezek általában az internetes kereséseim közben felbukkanó Színház folyóirat kritikái –, amelyek nem voltak benne Melis hagyatékában. Ekkor vált világossá számomra, amit már eddig is tudtam³⁹ , hogy sokkal több színházi előadáshoz írt zenét, mint amennyi kottaanyag a hagyatékában fennmaradt. Ez visszafelé is működik: több olyan színházi darabja is létezik, amelyeknek nyomát eddig még nem találtam meg az internetes adatbázisokban.⁴⁰

Alkalmazott zeneszerzőként természetesen a színpadi/filmes történések és a rendezők kérései mentén alkotott, emiatt színházi zenéi nagyon sokfélék, a legegyszerűbb háttéreffektektől a teljes operák komponálásáig terjednek. Ahogy a filmben Kamondi Zoltánnal, úgy a színházban Jeles Andrással és Valló Péterrel is rendszeresen dolgozott együtt, hagyatéka alapján a Jelessel való kapcsolata lehetett a legszemélyesebb, közös levelezésükből többféle dokumentum is megmaradt.⁴¹ Műfajok tekintetében eddig úgy tűnik, hogy színházban prózai darabokhoz írta a legtöbb alkalmazott zenét, a hagyatékban nagyrészt dalbetétek és hangszeres átvezetők kottái maradtak meg,⁴² a zeneileg faj- és hangsúlyosabb munkái természetesen az operái, amelyek mind Jeles Andráshoz köthetők.⁴³

A megszámlálhatatlan színházi zenék közül néhány plakát vagy egyéb forrás fotóját is kivetítettem a konferencián: az Übü király⁴⁴ stáblistáját, A világlátott egérke⁴⁵ szövegkönyvének elejét és két egérrajzot, a Kleist meghal⁴⁶ librettójának elejét, a Hazámhazám⁴⁷ 2002-es párizsi előadásának48 színlapját, a Merlin avagy a puszta ország⁴⁹ színlapját és kétféle Weöres Sándor: Holdbeli csónakos előadást.⁵⁰ A diasorom zárásaként egy személyes fotót vetítettem ki, amely a 2016-os Jászok táncjáték premierje után készült a darabban játszó zenészekkel.⁵¹

A Melis-hagyaték útja

Melis László hagyatékának átfogó feldolgozása a tavalyi évben, 2024 nyarán kezdődött el azzal, hogy a Zenetudományi Intézethez kerültek az anyagai. Ennek átvételi listáját én készítettem el, a következőkben erről a kutatómunkáról fogok beszámolni.

A Zenetudományi Intézet szabályzata szerint öt csoportra osztottam az anyagokat: kottás, írásos, audiovizuális dokumentumokra, fotókra és egyéb dokumentumokra. A kottás és az írásos dokumentumok nagyrészt papírmappákban voltak, amikben vegyesen találtam a kottákon és szövegeken túl fotókat, plakátokat, zenei és színházi folyóiratokat, leveleket, személyes dokumentumokat stb. Ezeket a sokféle anyagokat egyelőre egy mappában hagytam (nem szedtem szét külön kottás és írásos anyagokra), és abba a csoportba soroltam a bennük található dokumentumokat, amelyik típusból az adott mappa a legtöbbet vagy a leglényegesebbet tartalmazta. A munka következő fázisában, a katalóguskészítés során lesznek majd ezek a mappák szétbontva és az egyes dokumentumok külön válogatva. A most következő számadatokat tehát még csak az átvételi lista alapján írtam, ezek a teljes hagyatékrendezés után változni fognak.

Az általam készített Word-formátumú lista 44 oldalas, kottás dokumentumokból 206 tételt számol, ami 206 nagy mappát jelent, bennük többféle kottával és esetleg egyéb dokumentumokkal. Írásos dokumentumokból 91 mappa található, a kottásokéval hasonló belső tartalommal és alszámozásokkal. Audiovizuális anyagokból 91 tételt számoltam, ezek főleg dobozokban tárolt adathordozók: összesen 217 floppylemez, 11 VHS kazetta, 2 DVD, 14 “kiskazetta” és 24 CD. Fotókból két darabot számoltam, viszont a kottás és az írásos mappákban továbbiak is találhatóak. Egyéb tételekből egyelőre 4 található: egy oklevél Melisnek a Fővárosi Önkormányzattól az 1996/97-es évad művészi teljesítményéért, egy bankkártya, egy doboznyi fotósarok, valamint sok kábel egy brandys dobozba téve.

Kottás dokumentumok

A 206 mappában nagyrészt Melis saját kompozíciói találhatók, amelyek javarészt alkalmazott, főleg színházi darabokhoz és filmekhez komponált zenék. Kéziratok vagy kézírásos kották másolatai és kottaíró programmal írt anyagok nagyjából fele-fele arányban szerepelnek. Sok esetben ugyanannak a műnek a kéziratos és a számítógéppel írt változata⁵² is megtalálható. Melis több színházi és filmzenéjéhez is készített a partitúrán kívül szólamanyag-kottákat is, ezek általában ugyanabban a mappában találhatóak. A hagyaték anyagainak praktikumát és a kották használatát mutatja, hogy egy-egy darabból, például a Jászok⁵³ táncjátékból is több példány is készült egy-egy tétel partitúrájából. Ugyanez előfordul bizonyos művek hangszeres szólamanyagainál is, még kéziratos kottákból is akadt több, mind kézzel írt változat.⁵⁴

A kották között Melis saját művei mellett más szerzők művei is szerepelnek, ezek vagy a 180-as Csoport által játszott kompozíciók kottái – Steve Reich,⁵⁵ John Cage,⁵⁶ Louis Andriessen⁵⁷ és egyéb repetitív stílusú vagy avantgárd zenék –, vagy Melis anyaggyűjtései a saját darabjaihoz, például a Haszid zenékhez Eisikovits Miksa négykötetes haszid gyűjtései⁵⁸ vagy Schubert Winterreiséjának kottái és versfordításai,⁵⁹ amelyek a Téli utazás előtanulmányai. (A Téli utazás című mappában⁶⁰ található még az SzFE 2011/12-ben harmadéves színművész szakosok névsora is.)

Bár Melis nem dokumentálta az elkészült műveit, kottáit és az ahhoz kapcsolódó anyagait mégis rendezetten, csoportosítva őrzi a hagyatéka. Partitúrái, kéziratai, szólamanyagai egyben maradtak a mappákban, vagy könnyen összerakhatóak voltak, ha külön-külön dobozból kerültek elő⁶¹ . Általában a színházi darabok és filmzenék kottái mellett a szövegkönyvek, próbatáblák, szerződések, szereposztás, nyomtatott emailek stb. is ott voltak, a Napszállta anyagai között például a teljes gyártási terv és a forgatókönyv több változata is szerepel.⁶²

A nehezen beazonosítható kották cím nélküli darabrészletek, kottás jegyzetek, magányos szólamkották, vagy olyan címmel ellátott tételek, amikről még nem tudom, melyik darab részei. Sok esetben a vegyes anyagok egy mappába lettek száműzve, amik valószínűleg csak annyiban kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem kaptak külön mappát. Ilyen például egy natúr színű papírmappa⁶³ Szolfézsanyag, Brecht, Nagyi konyhája címmel, amelyben operettkották, jegyzetek és Melis-kéziratok is szerepelnek, vagy a egy kék papírmappa⁶⁴ Melis László: Dalok az aluljáróból⁶⁵ címmel, amelyben a mű nyomtatott kottája és egyik előadásának műsorfüzete⁶⁶ mellett az Etűd három tükörre korai, jegyzetekkel ellátott munkapéldánya, egy Dies Irae-szekvencia kottája, angol és latin nyelvű szövege, egy Preludium csellókotta, egy üres papír CD-tok és két oldalnyi kéziratos vers⁶⁷ is megtalálható.

Az átvételi lista elkészítése komoly, de élvezetes munka volt, a lehetőségért hálás vagyok Dalos Annának, a BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma vezetőjének. Külön öröm számomra, hogy Melis hagyatéka nemcsak a saját kutatásomat mint tudományos munkát segíti, hanem a rendszerezett kották a zenész kollégáimnak is elérhetővé válnak, vagyis elő lehet adni olyan Melis-műveket is, amelyek kottái eddig nem voltak hozzáférhetőek.

Bibliográfia

Bánki Berta. „Nyilvánosan a szamizdatvilágban. a 180-as Csoport arcai”. Theatron 18, 3. sz. (2024): 178–183.

Bóka Gábor. „Elsüllyedt világok”. Opera-Világ, 2013. november 19. Hozzáférés: 2025.01.29., https://operavilag.net/kiemelt/elsullyedt-vilagok/.

Dargay Marcell. A 180-as Csoport (1979–1990). Művek – Kontextus – Recepció. Budapest: Prae Kiadó, 2023.

Jákfalvi Magdolna. Avantgárd – Színház – Politika. Budapest: Balassi, 2006.

Internetes adatbázisok

A Budapest Music Center Melis László-műjegyzéke: https://info.bmc.hu/index.php/zeneszerzok/53-melis-laszlo

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színházi adattára: https://szinhaztortenet.hu/

Port.hu: https://port.hu/adatlap/szemely/melis-laszlo/person-14989

A Nemzeti Filmintézet filmarchívuma: https://filmkereso.filmarchiv.hu/

Az IMDB archívuma: https://www.imdb.com/name/nm0577805/?ref_=ext_shr_lnk.

MELLÉKLET

Melis László műveinek listája a hagyatékban található dokumentumok alapján

Összeállította: Bánki Berta

kottás: 206 tétel/mappa⁶⁸

írásos: 91 mappa

audiovizuális: 19 tétel: 217 floppy, 11 VHS kazetta, 2 DVD, 14 “kiskazetta”, 24 CD

fotók: 2 darab

egyéb: 4 tétel

Abszolút zenék:

A’ la carte⁶⁹

Anton Webern a Hortobágyon⁷⁰

Black & White⁷¹

Bolgár kertészek rondója, mely nem szól a szívhez⁷²

Commedia del fagotto⁷³

Csellómánia⁷⁴

Dalok az aluljáróból⁷⁵

De Sade dalok / Azokban a napokban⁷⁶

Dionysia⁷⁷

Erlkönig⁷⁸ (átirat)

Etűd három tükörre⁷⁹

Fúga-közjáték⁸⁰

Full contact (für Amadinda von Putyi)⁸¹

Gyerekdalok⁸²

Három elírás két fuvolára⁸³

Henoch apokalipszise⁸⁴

Az időről és a folyóról⁸⁵

Maldoror énekei⁸⁶

Mi is a lét? / Cold Genius Arises⁸⁷

Mulomedicina Chironis⁸⁸

Over..re…ami megmaradt belőle…⁸⁹

Pepin bácsi meséi⁹⁰

Rondo⁹¹

Szar a banda…Talán így egyedül…?⁹²

A szertartás⁹³

A szoba⁹⁴

Új s új lovat⁹⁵

Az utolsó találkozás⁹⁶

Variációk Gólya, gólya gilicére⁹⁷

Wohltemperiertes Cymbal⁹⁸

Színpadi művek:

Bakkhánsnők⁹⁹ (opera)

És a halottak újra énekelnek…¹⁰⁰ (színpadi mű és koncertfilm)

Gyöngykánon¹⁰¹ (oratórium és koreográfia)

Heinrich Wannsee Henriette¹⁰² (kamaraopera)

Jászok¹⁰³ (történelmi dal- és táncjáték)

Kleist meghal / Alkonypír¹⁰⁴ (kamaraopera)

A mosoly birodalma¹⁰⁵ (kamaraopera/oratórium)

Örmény legenda¹⁰⁶ (tánckantáta)

Veszett világ¹⁰⁷ (táncjáték)

Színházi zenék:

III. Richárd¹⁰⁸

Anconai szerelmesek¹⁰⁹

Atália¹¹⁰

Auschwitz működik¹¹¹

Bástyasétány 77¹¹²

Boldogságlabirintus¹¹³

Candide¹¹⁴

Cinóber úr¹¹⁵

A csoda alkonya¹¹⁶

A csodabarlang¹¹⁷

Csodatévők¹¹⁸

Csongor és Tünde¹¹⁹

Csönd¹²⁰

Dezsavű¹²¹ (táncelőadás)

DORA – Szüleink szexuális neurózisai¹²²

Az égig érő fa¹²³

Az élet álom¹²⁴

Faust¹²⁵

Fehér éjszakák – A szelíd teremtés¹²⁶

A félkegyelmű¹²⁷

Gömböc úr¹²⁸

Hazámhazám¹²⁹

Holdbeli csónakos¹³⁰

Heilbronni Katica¹³¹

A helység kalapácsa avagy színészbüfé¹³²

Iphigeneia Auliszban¹³³

Jeremiás avagy Isten hidege¹³⁴

József és testvérei¹³⁵

Jövedelmező állás¹³⁶

Kasimír és Karoline¹³⁷

A két Bolyai¹³⁸

Legyetek jók, ha tudtok¹³⁹

Leonce és Léna¹⁴⁰

Liliom¹⁴¹

Lulu¹⁴²

A kaméliás hölgy¹⁴³

A kis lord¹⁴⁴

Kispolgári nász¹⁴⁵ (Kispolgárnász)

A madarak tanácskozása¹⁴⁶

Marat/Sade¹⁴⁷

Médeia variációk¹⁴⁸

Megszállottak¹⁴⁹

Merlin avagy a puszta ország¹⁵⁰

Moss, alkoss, takaríts!¹⁵¹

Na’ Conxypanban hull a hó¹⁵²

A Rézhegyek királynője¹⁵³

Sírkő és kakaó¹⁵⁴

Szegény Lázár¹⁵⁵

Szellemek dala az Atlantiszról¹⁵⁶

Szentivánéj¹⁵⁷

Szeszélyes nyár¹⁵⁸

Tanár úr, kérem, minden másképpen van!¹⁵⁹

A tárgyalás¹⁶⁰ / Az igazság szolgái (174/B)

Übü király és a magyarok¹⁶¹

Valahol Oroszországban¹⁶²

A vén cigány¹⁶³

Végnapok¹⁶⁴ (Az emberiség végnapjai)

Volpone¹⁶⁵

Warrenné mestersége¹⁶⁶

Zalán futása¹⁶⁷

Zarándokének¹⁶⁸ (Zarándokének – avagy a színház elfoglalása)

Filmzenék:

Az alkimista és a szűz¹⁶⁹

Álombrigád¹⁷⁰

Anarchisták¹⁷¹

Bulvár¹⁷²

Dolina (Az érsek látogatása)¹⁷³

Ébredés¹⁷⁴

Glamour¹⁷⁵

A halál kilovagolt Perzsiából¹⁷⁶

Halálutak és angyalok¹⁷⁷

A hét nyolcadik napja¹⁷⁸

A játékos¹⁷⁹ (Dosztojevszkij)

A jókedvű örmény temetése¹⁸⁰ (animációs rövidfilm)

Kísértések¹⁸¹

Magyar dekameron¹⁸²

Neoszarvasbika¹⁸³

A régi házban¹⁸⁴

Saul fia¹⁸⁵

Sunset¹⁸⁶ (Napszállta)

A szél¹⁸⁷ (animációs rövidfilm)

A világlátott egérke¹⁸⁸ (rajzfilm-sorozat)

Egyéb alkalmazott zenéi vagy még nem beazonosítható műfajú zenéi:

Bűnköd és fröccs¹⁸⁹ (verses est)

Dániel-játék¹⁹⁰

Ethióp kazetták¹⁹¹

Halálom reggelén¹⁹²

Hétköznapi történetek / Egymást érintő XXI.¹⁹³

Hölderlin¹⁹⁴

A kintornás¹⁹⁵

Lepke kisasszony¹⁹⁶ (mesejáték)

A matróz¹⁹⁷ (statikus dráma egyetlen képben)

Mindenkinek…¹⁹⁸

Mint tűzvész után a hóban¹⁹⁹

Most végre kong²⁰⁰

Nekem az élet teccik nagyon²⁰¹ (animációs rövidfilm)

Az öngyilkos²⁰²

A rímek szép új világa²⁰³ (víg kisopera, zenés hangjáték)

Rövidfilm az életről²⁰⁴

Szellemek dala az Atlantiszról²⁰⁵

Színházi dalok a félmúltból²⁰⁶

Testvérharc²⁰⁷

Urban Skies²⁰⁸

Az urgai fogoly²⁰⁹ (rádiójáték)

Virtuózok M1²¹⁰ (televíziós műsor kísérőzenéje)

Visszatérés²¹¹

Wallenberg oratórium²¹² (dokumentumjáték)

²¹³

Mások művei:²¹⁴

Louis Andriessen: Disco²¹⁵

Louis Andriessen: Hoketus²¹⁶

Louis Andriessen: Workers Union²¹⁷

Anonimus: Green sleeves (Fleury átirata)²¹⁸

Johann Sebastian Bach: Rejtvénykánonok²¹⁹

Gaetano Donizetti: Szonáta²²⁰

John Cage: A notated Vocabulary²²¹

Alvin Curran: Edible weeds²²²

Faragó Béla: A pók halála²²³

Faragó Béla: Az első nap²²⁴

Ezra Jenkinson: Dance²²⁵

Philip Glass: Music in Fifths²²⁶

Daniel Goode: Wind+string symphony²²⁷

Jaques Ibert: Entr’acte²²⁸

Kompolty Zsigmond (Bán Zoltán András): Kísértet csárdás²²⁹

Peter Kotik: Solos and Incidental harmonies²³⁰

Kurtág György: 6 Moments musicaux²³¹

Kurtág György: Hipartita²³²

Ligeti György: Atmosphéres²³³

Liszt, Lassus, Palestrina kórusművek²³⁴

Wolfgang Amadeus Mozart: Musikalisches Würfelspiel²³⁵

Jean-Francois Naderman: Rondoletto²³⁶

Oscar E. Muñoz: Los Juegos de Merlín²³⁷

David Popper: Tündértánc²³⁸

Henry Purcell: Fantasia upon one note²³⁹

Maurice Ravel: Piéce en forme de habanera²⁴⁰

Alessandro Scarlatti: O cessate di piagarmi²⁴¹ (Melis hangszerelése)

Franz Schubert: d-moll vonósnégyes²⁴²

Franz Schubert: Winterreise dalok²⁴³

Selmeczi György: A függő város²⁴⁴ (Szamos-parti jelenet)

Soós András: Choralpraeludium²⁴⁵

Soós András: Gloria²⁴⁶

Soós András: Pitch Control²⁴⁷

Steve Reich: Octet²⁴⁸

Steve Reich: Piano phase²⁴⁹

Terry Riley: In C²⁵⁰

Frederic Rzewski: Coming together²⁵¹

Erik Satie: Vexations²⁵²

Erik Satie: Pages mystiques²⁵³

Sáry László: Az idő szava²⁵⁴

Arnold Schönberg: Friede auf Erden²⁵⁵

Franz Schubert: Winterreise²⁵⁶

Seress Mátyás: Scherzo²⁵⁷

Szemző Tibor: Koponyaalapi törés²⁵⁸

Jean-Louis Tulou: Nocturne²⁵⁹

Leonardo Vinci: Szonáta (Fleura átirata)²⁶⁰

Weber Kristóf: Gyászzene Güth János emlékére²⁶¹

Oscar Wilde: A fegyenc balladája²⁶²

Kérdéses vagy nem besorolható művek:

Dies Irae szekvencia²⁶³

Eisikovits Miksa: Haszid gyűjtések²⁶⁴

Koós János: Micsoda nagyszerű dolog²⁶⁵ (dalgyűjtemény)

Szendrei–Dobszay–Rajeczky: Magyar gregoriánum²⁶⁶