Elolvasom/Read:
Letöltöm/Download: (PDF, 279,28 KB)
Szerző/Author: Benedek Zsolt (Művészeti Egyetem, Marosvásárhely)
E-mail: benedek.zsolt@yahoo.com
Rövid életrajz/Bio: Benedek Zsolt, dramaturg, műfordító, drámaíró, rendező. Tanulmányait az ELTE BTK szabad bölcsészet szakán (esztétika-filozófia), illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán végezte. Jelenleg ugyanitt folytat doktori tanulmányokat.
Szerző/Author: Fazakas István (Bergische Universität Wuppertal)
E-mail: fazakasisti@gmail.com
Rövid életrajz/Bio: Fazakas István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a párizsi École Normale Supérieure-ön, a Sorbonne-on és az Erasmus Mundus Europhilosophie program keretében tanult filozófiát. PhD fokozatát a prágai Károly Egyetemen és a wuppertali egyetemen szerezte. Jelenleg a Bergische Universität Wuppertal tudományos munkatársa és oktatója. Kutatásai központjában a fenomenológiai hagyomány és kortárs fenomenológiai elméletek állnak. A fenomenológia történetén és alapproblémáin túl a fenomenológiai esztétika és a fenomenológiai pszichopatológia foglalkoztatják. A fantázia, az affektivitás és a szelf kérdéskörét feldolgozó disszertációja Le clignotement du soi. Genèse et institutions de l’ipséité címmel 2020-ban jelent meg.
How to cite: Theatron 15, 2. sz. (2021): 169–187.
Cím/Title (HUN): Katarzis és fenséges: a színházi állam utópiája
Cím/Title (ENG): Catharsis and the Sublime: the Utopia of the Theatre State
Abstract:

In our study we propose a phenomenological interpretation of theatrical catharsis basing our analyses on the phenomenology of the sublime. In a first step we investigate the relation between hermeneutics and phenomenology in the description of theatrical experience. We then propose to enlarge the postdramatic and poststructuralist approaches of theatre, in which the criticism of language and drama plays a central role, through an analysis of affectivity. This step makes it possible to sketch out a phenomenological interpretation of catharsis in which this latter appears as an experience opening up on the archaic dimension of affectivity. These theoretical considerations are then applied in the analysis of Romeo Castellucci’s Orphée et Eurydice.