Államosítás és újjáépítés
Tanulmányok a kultúra államosításának kezdeti éveiről
1949-ben történt meg – sok más kulturális intézmény mellett – a magyar színházak államosítása. A 2019-es évforduló arra késztetett bennünket, hogy elgondolkodjunk az 1949-es politikai akarat és hatalmi diszpozíció mechanizmusain. A tudományok és a művészetek szovjetizálásának megértése jelentős és kizárólag interdiszciplinárisan megvalósítható kihívás a jelen kutatói számára. Ezt a megértést az MTA Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottsága és a Theatron Műhely Alapítvány azzal kívánta elősegíteni, hogy konferenciát szervezett az államosítás folyamatáról. Ennek átdogozott, összefüggéseiben bővített tanulmányait olvashatják a kötetben.
„A második világháború utáni újjáépítés gyakorlata és az államosítás ideológiája a realizmus esztétikájának nyelvét használja. A valóság észlelése helyett a valóság építése válik ideológiai és játéknyelvi folyamattá, a színház pedig politikai gyakorlótereppé. A realista színház a szocialista gyakorlatban nem mutatja a valóságot, hanem építi, tehát az emlékezet textúrája a valóságészlelés és valóságépítés során szövődik olyanná, amilyenné. Az államosítás körüli években a realizmus politikai direktíva és esztétikai akarat.” (Jákfalvi Magdolna) – „A frissen államosított Operettszínház a szocialista realizmus direktívájának jegyében próbált meg eleget tenni a romokból születő színházi kultúra népnevelő feladatának. Vizsgálatunk különösen alkalmas egy lényegi kérdés körüljárására: hogyan szovjetizálódott a klasszikus nagyoperett dramaturgiájának egyik alapeleme, a primadonna és a bonviván, illetve a szubrett és a táncoskomikus közötti kapcsolat konfliktusokkal terhelt, de boldog véggel befejeződő színre vitele.” (Kiss Gabriella) – „A Bécsi diákok nemcsak egyik pillére lett az államosított Operettszínház hármas tagolású műsorszerkezetének, hanem elindította a teátrumot afelé, hogy hét évre a keleti blokk legjobb zenés színháza, a Komische Oper magyarországi párjává váljon, az opera helyett a politikailag igazolt operett műfaját állítva a középpontba. (Kékesi Kun Árpád)
A kötet az abc@arktisz.hu e-mail címen rendelhető meg. Ára: 3990 Ft.
„A második világháború utáni újjáépítés gyakorlata és az államosítás ideológiája a realizmus esztétikájának nyelvét használja. A valóság észlelése helyett a valóság építése válik ideológiai és játéknyelvi folyamattá, a színház pedig politikai gyakorlótereppé. A realista színház a szocialista gyakorlatban nem mutatja a valóságot, hanem építi, tehát az emlékezet textúrája a valóságészlelés és valóságépítés során szövődik olyanná, amilyenné. Az államosítás körüli években a realizmus politikai direktíva és esztétikai akarat.” (Jákfalvi Magdolna) – „A frissen államosított Operettszínház a szocialista realizmus direktívájának jegyében próbált meg eleget tenni a romokból születő színházi kultúra népnevelő feladatának. Vizsgálatunk különösen alkalmas egy lényegi kérdés körüljárására: hogyan szovjetizálódott a klasszikus nagyoperett dramaturgiájának egyik alapeleme, a primadonna és a bonviván, illetve a szubrett és a táncoskomikus közötti kapcsolat konfliktusokkal terhelt, de boldog véggel befejeződő színre vitele.” (Kiss Gabriella) – „A Bécsi diákok nemcsak egyik pillére lett az államosított Operettszínház hármas tagolású műsorszerkezetének, hanem elindította a teátrumot afelé, hogy hét évre a keleti blokk legjobb zenés színháza, a Komische Oper magyarországi párjává váljon, az opera helyett a politikailag igazolt operett műfaját állítva a középpontba. (Kékesi Kun Árpád)
A kötet az abc@arktisz.hu e-mail címen rendelhető meg. Ára: 3990 Ft.
A TELJES SZÁM LETÖLTÉSE
