Elolvasom/Read:
Letöltöm/Download: (PDF, 249,31 KB)
Szerző/Author: Székely Rozália (Pécsi Tudományegyetem)
E-mail: roziemail@gmail.com
Rövid életrajz/Bio:

Székely Rozália, színművész, gyermek- és ifjúsági irodalom, színháztudomány szakokat végzett, jelenleg szabadúszó. Gyermekkorától fogva dolgozik színészként színházban és filmekben egyaránt. Első önálló színdarabját, a Kálvária lakóparkot a Trafó mutatta be 2018-ban, a szerző rendezésében. Az előadás részt vett a XIII. DESZKA Fesztiválon és a darab letölthető a szinhaz.net drámatárából.

How to cite: Theatron 18, 2. sz. (2024): 109–124.
Cím/Title (HUN): „Azok vagyunk, amit elvesztettünk. Egy kiskacsa emlékiratai.” A Szentkirályi Színházi Műhely
Cím/Title (ENG): “We are what we have lost. Memoirs of a duckling”. The Szentkirályi Theatre Workshop
Abstract:

The Szentkirályi Theatre Workshop was basically a family theatre, with the family’s domestic and backyard animals playing an important role in the work. Between 1990 and 2014 we created performances, which were staged in Budapest. Neo-avant-garde, postdramatic, and dramatic theatre elements can be found in them. The first performance of Műtét (Surgery), with a text that had not yet been used, with scenes using highly symbolic gestures, thematised the phases of human-animal transformation and transformation of human relationships, in the imagery of courtship-parent-daughter, thus evoking theatrical rite. Later works, such as Karamazov nővérek (The Karamazov Sisters) and the overtly autobiographical Rókatánc (Fox Dance), already combined narratives in a strong way: they mixed the use of dramatic texts, personal experience, performance, and multimedia. Political and social reflections, which are often an important layer of the performances, are mostly secondary to the autobiographical.

Keywords: animals, autobiography, neo-avant-garde, postdramatic, family theatre